Négynyelvü párhuzamos korpusz

Word alignmenttel.

A proprietary software fordítása

proprietary adjective: protected by trademark or patent or copyright; made or produced or distributed by one having exclusive rights.

Tehát a proprietary termékkel kapcsolatban a tulajdonos bejegyzett védjeggyel, szabadalommal vagy a szerzői jog segítségével kizárólagos jogokat gyakorol, vagyis korlátozza mások (ügyfelek, vevők, versenytársak) a termékhez fűződő jogait.

Proprietary software is a term coined by advocates of the free software movement to describe computer software which is the legal property of one party. The terms of use for other parties is defined by contracts or licensing agreements. These terms may include various privileges to share, alter, dissemble, and use the software and its code.

A Wikipédia definíciója szerint a proprietaryság a szoftvervilágban azt jelenti, hogy a szoftver használatát szabályozó szerződés vagy licenc korlátoz bizonyos jogokat (pl. terjesztés, módosítás, használat), azokat a szoftver tulajdonosa magának tartja fenn. A definíció utal arra továbbá, hogy a fogalom ideológiailag némileg terhelt (a szabad szoftver mozgalom alkotása).

Ennek fényében vegyük végig a használatban lévő fordításokat:

• kereskedelmi szoftver
  
  A kereskedelmi program üzleti haszonszerzés céljából készült. Ez nem zárja ki, hogy az szabad szoftver legyen, pl. kettős licenceléssel vagy hozzáadott terméktámogatással. Vagy ellenkezőleg, a proprietary nem feltétlenül kereskedelmi, ilyen a freeware.


• szerzői jog által védett szoftver
  
  Félrevezető elnevezés, mivel a szabad szoftvereket is védi a szerzői jog.
  



• szabadalmazott szoftver
  
  Szintén félrevezető, a proprietary szoftvert általában licencszerződés védi. Ha van szabadalom, az a szoftverben alkalmazott eljárásra, ötletre vonatkozik, nem magára a szoftverre, illetve Európában csak korlátozottan nyújtható be ilyen szabadalom.
  



• tulajdonosi szoftver
  
  A tulajdonosi tulajdonképpen a proprietary tükörfordítása (a latin proprietarius jelentése 'tulajdonlással kapcsolatos'). Abból a szempontból nem lenne rossz, hogy nem akarja megmagyarázni a fogalmat, így nem vezet félre. Kár, hogy más jelentése (vagy inkább csak áthallása) is van:
  új tulajdonosi program. Egy kicsit amúgy döcögősen hangzik.
  



• tulajdonolt szoftver
  
  Az előbbinek a változata, csak áthallás nélküli.
  



• szellemi tulajdont képező szoftver
  
  Egy kicsit hosszú, de gyönyörűen hangzik :) Viszont abba a hibába esik, hogy pontosan akar fogalmazni, de ez nem sikerül, mivel a szabad szoftver is az alkotók szellemi tulajdona.
  



• nem szabad szoftver
  
  Tulajdonképpen erről van szó. A proprietary a szabad szoftverrel áll szemben. Ugyan a GNU kategorizáció szerint a félig szabad programok se nem szabadok, se nem proprietaryk (pl. a PGP, amely non-profit célra úgy használható, mintha szabad lenne), szerintem a non-profit célú kikötés lényegében kielégíti a proprietary definícióját, így én egyenlőségjelet tennék a nem szabad és a proprietary közé.
  



• zárt szoftver
  
  A zárt forráskódú szoftverek a proprietary szoftverek részhalmazát képezik. A forráskód nyíltsága és zártsága független a proprietaryságtól.
  



• védett szoftver
  
  A proprietary name - védett név analógiájára. Nem tér ki arra, hogy a védelem milyen jellegű. Ha megegyezünk abban, hogy úgy értjük, hogy a szokásos szerzői jogi védelmen túli védettségre utal (szabadalom, licenc által szabott korlátok), akkor megfelelőnek vélem a fordítást.
  

A legtöbb nyelvben használatban van a proprietary szó kölcsönzött, az adott nyelv alaktanába illesztett változata (cseh: proprietární, francia: propriétaire, olasz: proprietario). A magyarban vagy a változatlan angol alak vagy a visszalatinosított forma (proprietárius) használata adódik.

Véleményem szerint az a terminus lenne a legszerencsésebb, amely nem vállalja fel, hogy már a nevében meghatározza az érintett kört, hanem csak címkeként működik, a nevét a fogalom definíciója motiválja, de a pontos jelentéshez elő kell hívni a definíciót - ezt teszi az eredeti proprietary fogalom is. Ennek a kritériumnak a védett, tulajdonosi, tulajdonolt vagy a proprietárius fordítások felelnek meg. A védett és a nem szabad fordítások már az eredeti angol terminust is elvetik.

Eredetileg a hup.hu-n jelent meg.

Kinek (ne) add az 1%-odat?

Az alábbi szempontokat javaslom megfontolásra:

Ne adj annak, akinek úgyis sokan adnak.

Nem találtam kimutatást arról, hogy mely szervezetek kapták a legtöbb adományt a múltban (Tényleg, miért nincs? Szerintem ez tökre közérdekű adat. Update: egy HUP-os kommentelő rávilágított, hogy a szervezetek által gyűjtött adományok összege nyilvános, de nehezen feldolgozható pdf-ben tették közzé.) , de gyanítom, hogy a sláger a beteg gyerekekkel és árva kiskutyákkal foglalkozó alapítványok. Minden bizonnyal a szervezeteknek felajánlott adományok is a hatványtörvény szerint viselkednek, vagyis a szerencsés kevesek kapják az adományok nagy részét. A tudatos adományozó ezért megpróbálja csökkenteni ezt az egyenetlenséget. Egyáltalán nem állítom azt, hogy az adományozási ranglistán elöl lévő szervezetek elég pénzt kapnak az adózóktól. Csupán arról van szó, hogy a szükös erőforrásokat igazságosabban is el lehet osztani, a mainstreamen kívül eső szervezetek között is találhat mindenki olyat, amelynek céljait fontosnak tartja.

Ne adj annak, aki az adományod tekintélyes részét reklámra költi.

Egyszerü a képlet, minél többet költ egy szervezet kampányra, annál több adományt zsebelhet be. Ennek az a következménye, hogy az adózók adományának egy része reklámra megy el, nem hasznosul a szándékolt célra. Nézd meg jól a jelölt szervezetek médiajelenlétét. Ha olyan szervezetnek adsz, amelynek csak szerény apróhirdetésre vagy webes megjelenésre futotta, teszel azért, hogy kevesebb pénz herdálódjon el kampányra.

Adj annak, aki már bizonyított.

Hiába teszi ismertté a szervezet magát óriási reklámköltségvetéssel, hiába igéri a jól hangzó neve, hogy neked tetsző módon, neked tetsző célokra költi majd az adományodat, ne elégedj meg ennyivel. Figyeld egész évben a szervezet tevékenységét a weboldalán és a sajtón keresztül, mit vitt véghez, mire mennyit költött. Vagyis a tudatos adományozó nem az utolsó pillanatban keres megfelelő 1%-os szervezetet.

Venni vagy bérelni?

Tegyük fel, hogy az ember lakni akar valahol, és van annyi önerője, hogy felmerülhet a lakásvétel. A magyar ember úgy szocializálódott, hogy ilyenkor vesz, mert a bérlés (Közkeletű nevén albérlet - albi, ami eredetileg egy bérelt lakás további bérbeadását jelentette, vagyis a főbérlő az államtól/önkormányzattol bérelte, az albérlő pedig a főbérlőtől. A szocializmusban jellemzőbb volt az állami bérlakás, mint az öröklakás, úgyhogy a lakásbérletek nagy része egyben albérlet is volt.) "csak szükségmegoldás", a bérleti díj "kidobott pénz", hiszen azt tulajdonszerzésre is lehetne fordítani. Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy ez nem igaz mindig. Ha bérelsz, azt a pénzt, amit önerőre költenél, befektetheted, nem kell fizetned a hitel kamatait, nem kell számolni az amortizációval és az esetlegesen bevezetendő ingatlanadóval sem.

Egy megfelelő kalkulátorral bárki eljátszogathat, és kiszámolhatja, hogy pénzügyileg melyik éri meg jobban. Paraméternek többek között meg kell adni az ingatlan árát, az önerő nagyságát, a hitel kamatát (na, itt legyél okos, hogyan számolhatod át a hitelkonstrukciód összes költségét egyetlen százalékos adattá), a bérleti díj nagyságát, az ingatlan és a bérleti díj százalékos árnövekedését. Vigyázat, az advanced opciók között olyan költségek is vannak alapból, amik Magyarországon nem merülnek fel, vagy jóval kisebbek.

A kiinduló paraméterek finom változtatása döntően befolyásolja a számolás eredményét. Pl. az én beállításaimmal évi 4%-os ingatlan- és bérleti árnövekedéssel akkori éri meg venni, ha legalább 6 évig nem adom el az ingatlant, 2% esetén pedig egyáltalán nem éri meg venni. Ez a paraméter pedig éppenhogy nem tervezető előre hosszú távra, bár rövid távon várhatóan nem éri el a 2%-ot sem a válság miatt.

Vannak azonban a pénzügyi mellett érzelmi szempontok is, úgyhogy megpróbálom összeszedni a pro és kontrákat:

Miért venni?

• Az "én házam az én váram" megnyugtató érzése.
• Jó befektetés lehet kedvező piaci viszonyok esetén.
• A bérleményt nem alakíthatod át a saját ízlésednek megfelelően.
  
• Ha nincs lakásod, hanem bérelsz, senki vagy Magyarországon. A tulajdonos nem engedi, hogy bejelentkezz a bérleménybe mint állandó lakhely, nem a te neveden lesznek a közművek, és senki nem fizeti ki helyetted a lakbéredet, ha elveszted a munkád.

Miért bérelni?

• Mobilitást nyújt. Ha máshol lesz munkánk, vagy kibírhatatlan a szomszéd, egyszerűbb a költözés.
  
• Ha lefelé mennek az ingatlanárak, és kedvezőtlenek a hitelkamatok, jobban megéri, mert a megtakarításainkat be tudjuk fektetni.
  
• Nem kell az ingatlan karbantartására költeni.

(A bejegyzés ezen poszt kommentjeinek apropójából íródott.)