Kinek (ne) add az 1%-odat?

Az alábbi szempontokat javaslom megfontolásra:

Ne adj annak, akinek úgyis sokan adnak.

Nem találtam kimutatást arról, hogy mely szervezetek kapták a legtöbb adományt a múltban (Tényleg, miért nincs? Szerintem ez tökre közérdekű adat. Update: egy HUP-os kommentelő rávilágított, hogy a szervezetek által gyűjtött adományok összege nyilvános, de nehezen feldolgozható pdf-ben tették közzé.) , de gyanítom, hogy a sláger a beteg gyerekekkel és árva kiskutyákkal foglalkozó alapítványok. Minden bizonnyal a szervezeteknek felajánlott adományok is a hatványtörvény szerint viselkednek, vagyis a szerencsés kevesek kapják az adományok nagy részét. A tudatos adományozó ezért megpróbálja csökkenteni ezt az egyenetlenséget. Egyáltalán nem állítom azt, hogy az adományozási ranglistán elöl lévő szervezetek elég pénzt kapnak az adózóktól. Csupán arról van szó, hogy a szükös erőforrásokat igazságosabban is el lehet osztani, a mainstreamen kívül eső szervezetek között is találhat mindenki olyat, amelynek céljait fontosnak tartja.

Ne adj annak, aki az adományod tekintélyes részét reklámra költi.

Egyszerü a képlet, minél többet költ egy szervezet kampányra, annál több adományt zsebelhet be. Ennek az a következménye, hogy az adózók adományának egy része reklámra megy el, nem hasznosul a szándékolt célra. Nézd meg jól a jelölt szervezetek médiajelenlétét. Ha olyan szervezetnek adsz, amelynek csak szerény apróhirdetésre vagy webes megjelenésre futotta, teszel azért, hogy kevesebb pénz herdálódjon el kampányra.

Adj annak, aki már bizonyított.

Hiába teszi ismertté a szervezet magát óriási reklámköltségvetéssel, hiába igéri a jól hangzó neve, hogy neked tetsző módon, neked tetsző célokra költi majd az adományodat, ne elégedj meg ennyivel. Figyeld egész évben a szervezet tevékenységét a weboldalán és a sajtón keresztül, mit vitt véghez, mire mennyit költött. Vagyis a tudatos adományozó nem az utolsó pillanatban keres megfelelő 1%-os szervezetet.