Sportfogadás mint biztositás

A biztositás sok mindenben hasonlit a szerencsejátékokhoz. Mindkét fajta szolgáltatásban egy jövőbeli esemény kimenetelétől függ, hogy a szerződő felek közül melyik (a biztositott/fogadó vagy a biztositó/játékszervező) nyer vagy veszt az ügyön. Aki biztositást köt, technikailag egy csekély valószinüségü eseményre (baleset, halál, elemi kár bekövetkezte) fogad, a biztositási dij és a biztositási érték aránya pedig ugyanúgy függ a káresemény valószinüségétől, mint az oddsok a mérkőzés kimeneteleinek esélyeitől. Lényeges különbség azonban, hogy a biztositásban mindkét szerződő fél érdekelt abban, hogy a biztosított által "fogadott" esemény ne következzen be, vagyis biztositással csak káreseményekre lehet fogadni, és a kifizetett nyeremény nem lehet több, mint ami a kárt fedezné.

Forditsuk meg a dolgot, és használjuk a biztositás fogalmait a sportfogadás világában. A káresemény a mérkőzésnek az a kimenetele, amelyet nem szeretnénk, hogy bekövetkezzen - tipikusan ilyen, ha a kedvenc csapatunk nem nyer. A biztositás megkötése az erre a kimenetelre történő fogadást jelenti, a dij a fogadás tétje, a kárösszeg pedig a várható nyeremény lesz. Sem a dij, sem a kárösszeg nagysága nem nyilvánvaló, de fel lehet tenni azt a kérdést: mennyit ér meg nekem, hogy a nem kivánt kimenetel ne következzen be?

A napokban a Debrecen BL-be jutásáért szoritottam, ezért a selejtező visszavágóján a Levszki győzelmére fogadtam. A Debrecen BL-be jutására 2 eurót szántam. Ha a Levszki győzött volna, és emiatt a Debrecen nem jutott volna be (kivéve ha a Levszki 1-0-ra nyert volna, de ezt most hanyagoljuk el), 2×2.6=5.2 euró bánatpénzt kaptam volna, ami finanszirozta volna a búfelejtő sörözést. Egy igazi Debrecen-szurkolónak több pénzt is megért volna a győzelem/döntetlen, mondjuk 10 eurót, így a bánatpénz is nagyobb, 26 euró lett volna.

Sajnos a bánatpénz nem arányos azzal, hogy mennyire szeretnénk, hogy győzzön a csapatunk. Hiába fogadnánk a Liverpoolra a Debrecen ellenében a kinti meccsen, az alacsony odds (várhatóan 1.1 - 1.2) miatt gyakorlatilag csak a tétünket kapnánk vissza. Ellenben nem is várható a Debrecentől, hogy akár csak pontot is szerezzen Liverpoolban, ezért a Debrecen veresége esetén nem beszélhetünk kárról. A bánatpénz azonban egyenesen arányos a csalódással, amelyet csapatunk veresége okozna. Tehát egy Liverpool-szurkolónak érdemes a Debrecenre tenni, mert egy világméretű égés esetén a tétje tizszeresével vagy akár husszorosával vigasztalódhatna.

Végül a félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy ez nem egy müködő sportfogadó stratégia, hiszen más a célja. Azonban ha a csapatunk hosszutávon rossz szériát fog ki, akár pluszban is zárhatjuk az adott időszakot.

Fiktiv települések népszerűségi sorrendje

Az alábbi grafikon a magyarban használatos fiktiv települések webes gyakoriságát tartalmazza, a Google által megadott találatok alapján. Fiktiv település alatt itt azt a tréfás, kitalált nevet értem, amivel egy elmaradott vagy egy a központtól messze eső helyre lehet utalni.



Az első három helyezett egy kicsit kilóg a listából. Kukutyin legtöbbször a zabhegyezéssel kapcsolatban merül fel, de használják "valami nagyon távoli ismeretlen hely" értelemben is. Mucsa nem igazán település, inkább az elmaradott vidék szinonimája, de mindenképp fiktiv földrajzi elnevezésként használják. Piripócs pedig létező település Fejér megyében, de erről kevesen tudnak. Megemlíteném még Karakószörcsögöt is, amely a létező Karakószörcsök eltorzítása, és ebben a formában szintén fiktiv helynévként használatos.


Aki ellenőrizni akarja a számokat, annak kedvéért elmesélem, milyen módszerrel kérdeztem le a Google keresőjét. Ha beirom, hogy Piripócs, akkor megkapjuk az első tiz találatot az "összes, kb. 1 450 találatból". Ez a szám a Google durva becslése, amelyről rögtön kiderül, hogy mennyire fals, ha néhány kattintással az utolsó találati oldalra ugrunk, és világossá válik, hogy 227-nél nincs tovább. Vagyis a Google találatainak pontos számát úgy kapjuk meg, ha elügetünk a találatok végére. A neveket idézőjelben kerestem, vagyis a pontos alakra voltam kiváncsi. A toldalékolatlan alak mellett rákerestem a hová és a hol kérdésre válaszoló helyhatározós alakra is (mindenhol -ra/-re, -on/-en/-ön, kivéve Kukutyin, mivel az kivételesen belső ragokat kap - -ba/-be, -ban/-ben - ebből is látszik, milyen kurva messze van), ezzel a toldalékolt alakok nagy részét lefedtem. Az ismétlődő találatokat, amiket a Google alapértelmezetten gondosan elrejt, én is figyelmen kivül hagytam.

A lista azokat a neveket tartalmazza, amelyek legalább négyszer fordulnak elő a weben. Ha tudsz olyan fiktiv településnévről, ami kimaradt, de legalább ilyen gyakori, kommentelj.

Lásd még

• Fiktív településnevek Magyarországon - Wikipédia

Overdose-nak új barátnője van?

A csodalovat, Dózit egyre többször hozzák hirbe Borotvált Szilvia playmate-tel. Legutóbb egy meghitt vacsora közben kapták lencsevégre a párt. A veretlen sportoló szóvivője cáfolta, hogy Overdose-nak és Szilviának viszonya lenne egymással, Szilvia pedig nem szándékozott kommentálni a hirt.

Mint az köztudott, Overdose kisebb sérülése miatt jó néhány versenyt kényszerült kihagyni, és jelenleg is csak rehabilitáló edzéseket végezhet. Felépülése után minden bizonnyal eltiltják a szexuális örömöktől a lovat szigorú edzői a megeröltető versenynaptár miatt.

Kapcsolódó hírek:

• Kozmikus energia segít Overdose-nak
• Mégis versenyezhet Overdose
  
• Overdose lábain nincs elváltozás, hamarosan úszhat
  
• Overdose papucsokat kapott, és nem indul Ascotban
  
• Italba sűrítik gazdái Overdose energiáját
  
• Mégsem kell begipszelni Overdose lábait
  
• A Barcát, az Intert és a Man Unitedet már Overdose sem érné utol
• Segít-e a francia kovács gyógypatkója Overdose lábán?
• Repülni tanítja Overdose-t!

A pénznemek etimológiai rendszerezése

A pénznemek etimológiai családfáját ábrázoltam mindmapen.


Az élek alapvetően kétféle viszonyt ábrázolnak:

• szemantikai viszonyt: a pénznemre használt szó eredeti, rekonstruált alakja milyen jelentéstani kategóriába tartozik,
• etimológiai viszonyt: az adott pénznem milyen más pénznemre vezethető vissza alaktanilag.

A figyelmes szemlélő másfajta viszonyokat is felfedezhet :)

Az adatok hiányosak és pontatlanok is lehetnek, szívesen látom a helyesbítéseket.

Böngészd a mindmapet flash alkalmazással, vagy töltsd le a forrást és nyisd meg FreeMinddal.

Négynyelvü párhuzamos korpusz

Word alignmenttel.

A proprietary software fordítása

proprietary adjective: protected by trademark or patent or copyright; made or produced or distributed by one having exclusive rights.

Tehát a proprietary termékkel kapcsolatban a tulajdonos bejegyzett védjeggyel, szabadalommal vagy a szerzői jog segítségével kizárólagos jogokat gyakorol, vagyis korlátozza mások (ügyfelek, vevők, versenytársak) a termékhez fűződő jogait.

Proprietary software is a term coined by advocates of the free software movement to describe computer software which is the legal property of one party. The terms of use for other parties is defined by contracts or licensing agreements. These terms may include various privileges to share, alter, dissemble, and use the software and its code.

A Wikipédia definíciója szerint a proprietaryság a szoftvervilágban azt jelenti, hogy a szoftver használatát szabályozó szerződés vagy licenc korlátoz bizonyos jogokat (pl. terjesztés, módosítás, használat), azokat a szoftver tulajdonosa magának tartja fenn. A definíció utal arra továbbá, hogy a fogalom ideológiailag némileg terhelt (a szabad szoftver mozgalom alkotása).

Ennek fényében vegyük végig a használatban lévő fordításokat:

• kereskedelmi szoftver
  
  A kereskedelmi program üzleti haszonszerzés céljából készült. Ez nem zárja ki, hogy az szabad szoftver legyen, pl. kettős licenceléssel vagy hozzáadott terméktámogatással. Vagy ellenkezőleg, a proprietary nem feltétlenül kereskedelmi, ilyen a freeware.


• szerzői jog által védett szoftver
  
  Félrevezető elnevezés, mivel a szabad szoftvereket is védi a szerzői jog.
  



• szabadalmazott szoftver
  
  Szintén félrevezető, a proprietary szoftvert általában licencszerződés védi. Ha van szabadalom, az a szoftverben alkalmazott eljárásra, ötletre vonatkozik, nem magára a szoftverre, illetve Európában csak korlátozottan nyújtható be ilyen szabadalom.
  



• tulajdonosi szoftver
  
  A tulajdonosi tulajdonképpen a proprietary tükörfordítása (a latin proprietarius jelentése 'tulajdonlással kapcsolatos'). Abból a szempontból nem lenne rossz, hogy nem akarja megmagyarázni a fogalmat, így nem vezet félre. Kár, hogy más jelentése (vagy inkább csak áthallása) is van:
  új tulajdonosi program. Egy kicsit amúgy döcögősen hangzik.
  



• tulajdonolt szoftver
  
  Az előbbinek a változata, csak áthallás nélküli.
  



• szellemi tulajdont képező szoftver
  
  Egy kicsit hosszú, de gyönyörűen hangzik :) Viszont abba a hibába esik, hogy pontosan akar fogalmazni, de ez nem sikerül, mivel a szabad szoftver is az alkotók szellemi tulajdona.
  



• nem szabad szoftver
  
  Tulajdonképpen erről van szó. A proprietary a szabad szoftverrel áll szemben. Ugyan a GNU kategorizáció szerint a félig szabad programok se nem szabadok, se nem proprietaryk (pl. a PGP, amely non-profit célra úgy használható, mintha szabad lenne), szerintem a non-profit célú kikötés lényegében kielégíti a proprietary definícióját, így én egyenlőségjelet tennék a nem szabad és a proprietary közé.
  



• zárt szoftver
  
  A zárt forráskódú szoftverek a proprietary szoftverek részhalmazát képezik. A forráskód nyíltsága és zártsága független a proprietaryságtól.
  



• védett szoftver
  
  A proprietary name - védett név analógiájára. Nem tér ki arra, hogy a védelem milyen jellegű. Ha megegyezünk abban, hogy úgy értjük, hogy a szokásos szerzői jogi védelmen túli védettségre utal (szabadalom, licenc által szabott korlátok), akkor megfelelőnek vélem a fordítást.
  

A legtöbb nyelvben használatban van a proprietary szó kölcsönzött, az adott nyelv alaktanába illesztett változata (cseh: proprietární, francia: propriétaire, olasz: proprietario). A magyarban vagy a változatlan angol alak vagy a visszalatinosított forma (proprietárius) használata adódik.

Véleményem szerint az a terminus lenne a legszerencsésebb, amely nem vállalja fel, hogy már a nevében meghatározza az érintett kört, hanem csak címkeként működik, a nevét a fogalom definíciója motiválja, de a pontos jelentéshez elő kell hívni a definíciót - ezt teszi az eredeti proprietary fogalom is. Ennek a kritériumnak a védett, tulajdonosi, tulajdonolt vagy a proprietárius fordítások felelnek meg. A védett és a nem szabad fordítások már az eredeti angol terminust is elvetik.

Eredetileg a hup.hu-n jelent meg.

Kinek (ne) add az 1%-odat?

Az alábbi szempontokat javaslom megfontolásra:

Ne adj annak, akinek úgyis sokan adnak.

Nem találtam kimutatást arról, hogy mely szervezetek kapták a legtöbb adományt a múltban (Tényleg, miért nincs? Szerintem ez tökre közérdekű adat. Update: egy HUP-os kommentelő rávilágított, hogy a szervezetek által gyűjtött adományok összege nyilvános, de nehezen feldolgozható pdf-ben tették közzé.) , de gyanítom, hogy a sláger a beteg gyerekekkel és árva kiskutyákkal foglalkozó alapítványok. Minden bizonnyal a szervezeteknek felajánlott adományok is a hatványtörvény szerint viselkednek, vagyis a szerencsés kevesek kapják az adományok nagy részét. A tudatos adományozó ezért megpróbálja csökkenteni ezt az egyenetlenséget. Egyáltalán nem állítom azt, hogy az adományozási ranglistán elöl lévő szervezetek elég pénzt kapnak az adózóktól. Csupán arról van szó, hogy a szükös erőforrásokat igazságosabban is el lehet osztani, a mainstreamen kívül eső szervezetek között is találhat mindenki olyat, amelynek céljait fontosnak tartja.

Ne adj annak, aki az adományod tekintélyes részét reklámra költi.

Egyszerü a képlet, minél többet költ egy szervezet kampányra, annál több adományt zsebelhet be. Ennek az a következménye, hogy az adózók adományának egy része reklámra megy el, nem hasznosul a szándékolt célra. Nézd meg jól a jelölt szervezetek médiajelenlétét. Ha olyan szervezetnek adsz, amelynek csak szerény apróhirdetésre vagy webes megjelenésre futotta, teszel azért, hogy kevesebb pénz herdálódjon el kampányra.

Adj annak, aki már bizonyított.

Hiába teszi ismertté a szervezet magát óriási reklámköltségvetéssel, hiába igéri a jól hangzó neve, hogy neked tetsző módon, neked tetsző célokra költi majd az adományodat, ne elégedj meg ennyivel. Figyeld egész évben a szervezet tevékenységét a weboldalán és a sajtón keresztül, mit vitt véghez, mire mennyit költött. Vagyis a tudatos adományozó nem az utolsó pillanatban keres megfelelő 1%-os szervezetet.

Venni vagy bérelni?

Tegyük fel, hogy az ember lakni akar valahol, és van annyi önerője, hogy felmerülhet a lakásvétel. A magyar ember úgy szocializálódott, hogy ilyenkor vesz, mert a bérlés (Közkeletű nevén albérlet - albi, ami eredetileg egy bérelt lakás további bérbeadását jelentette, vagyis a főbérlő az államtól/önkormányzattol bérelte, az albérlő pedig a főbérlőtől. A szocializmusban jellemzőbb volt az állami bérlakás, mint az öröklakás, úgyhogy a lakásbérletek nagy része egyben albérlet is volt.) "csak szükségmegoldás", a bérleti díj "kidobott pénz", hiszen azt tulajdonszerzésre is lehetne fordítani. Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy ez nem igaz mindig. Ha bérelsz, azt a pénzt, amit önerőre költenél, befektetheted, nem kell fizetned a hitel kamatait, nem kell számolni az amortizációval és az esetlegesen bevezetendő ingatlanadóval sem.

Egy megfelelő kalkulátorral bárki eljátszogathat, és kiszámolhatja, hogy pénzügyileg melyik éri meg jobban. Paraméternek többek között meg kell adni az ingatlan árát, az önerő nagyságát, a hitel kamatát (na, itt legyél okos, hogyan számolhatod át a hitelkonstrukciód összes költségét egyetlen százalékos adattá), a bérleti díj nagyságát, az ingatlan és a bérleti díj százalékos árnövekedését. Vigyázat, az advanced opciók között olyan költségek is vannak alapból, amik Magyarországon nem merülnek fel, vagy jóval kisebbek.

A kiinduló paraméterek finom változtatása döntően befolyásolja a számolás eredményét. Pl. az én beállításaimmal évi 4%-os ingatlan- és bérleti árnövekedéssel akkori éri meg venni, ha legalább 6 évig nem adom el az ingatlant, 2% esetén pedig egyáltalán nem éri meg venni. Ez a paraméter pedig éppenhogy nem tervezető előre hosszú távra, bár rövid távon várhatóan nem éri el a 2%-ot sem a válság miatt.

Vannak azonban a pénzügyi mellett érzelmi szempontok is, úgyhogy megpróbálom összeszedni a pro és kontrákat:

Miért venni?

• Az "én házam az én váram" megnyugtató érzése.
• Jó befektetés lehet kedvező piaci viszonyok esetén.
• A bérleményt nem alakíthatod át a saját ízlésednek megfelelően.
  
• Ha nincs lakásod, hanem bérelsz, senki vagy Magyarországon. A tulajdonos nem engedi, hogy bejelentkezz a bérleménybe mint állandó lakhely, nem a te neveden lesznek a közművek, és senki nem fizeti ki helyetted a lakbéredet, ha elveszted a munkád.

Miért bérelni?

• Mobilitást nyújt. Ha máshol lesz munkánk, vagy kibírhatatlan a szomszéd, egyszerűbb a költözés.
  
• Ha lefelé mennek az ingatlanárak, és kedvezőtlenek a hitelkamatok, jobban megéri, mert a megtakarításainkat be tudjuk fektetni.
  
• Nem kell az ingatlan karbantartására költeni.

(A bejegyzés ezen poszt kommentjeinek apropójából íródott.)